A segítő beszélgetés során a szakember segíti a kliensét a személyiségében eleve meglévő fejlődési képességek feltárásában, felerősítésében, illetve az erősségei kibontakoztatásával szemben álló akadályok elhárításában. Ennek érdekében a segítő feladata, hogy a kliens növekedését, fejlődését, érettebbé válását elősegítse, úgy, hogy a kliens belső, rejtett értékei a felszínre jöhessenek, kibontakozhassanak, tudatosuljanak, jobban kifejeződhessenek, vagy jobban funkcionálhassanak. Célja az emberi értékek megtalálása, a belső erőforrások feltárása.
A segítő kommunikációjára a nondirektivitás jellemző: kérdésfeltevésekkel és érzelmi tükrözéssel sarkallja az egyént arra, hogy önmaga adjon választ a problémájára. A kliens mindeközben megélheti a feltétel nélküli elfogadást, az őszinte odafordulást, azt, hogy lehetősége van kibeszélni gondjait, problémáit. A segítő szerepe, hogy tükörként viselkedjék, amikor az egyén a saját problémáit kutatja, elemzi. Nyitott kérdéseket tesz fel, ezzel segítve a probléma feltárást, kívülről történő rálátását. Ez a speciális kérdezési mód támogatja a kliens önreflexióit is: segít abban, hogy a kliens más szemszögből is rálásson a problémájára, ezzel olyan új megoldási lehetőségek nyílnak meg a számára, amelyeket az addigi egyoldalú megközelítés elzárt előle. Lehetősége nyílik egy konfliktushelyzet másik résztvevőjének a szemszögét is megismernie, amely fejleszti a megértést, empátiás készséget, az elfogadást és új, konstruktív megoldások megtalálását. Ezáltal épül a kliens személyisége.
Ez a módszer arra épít, hogy minden egyén megfelelő motivációval és képességgel bír a változásra, és az egyén maga az, aki eldöntheti, hogy itt és most a változás mely iránya a legmegfelelőbb a számára.
Kognitív viselkedésterápia
A kognitív terápia alaptétele szerint az ember viselkedését és érzelmeit befolyásolja az, ahogy az egyén a környezetét, az eseményeket észleli, érzékeli, ahogyan a világot szubjektíven megalkotja maga számára. A kognitív terápia az aktuális problémák megoldását célozza meg a diszfunkcionális gondolkodás és a viselkedés megváltoztatásán keresztül. Célja a korai maladaptív ( önsorsrontó) sémák, a diszfunkcionális hiedelmek és a gondolkodási torzítások megszűntetése. A legtöbb ember rendelkezik alapfeltevésekkel és szabályokkal, amelyek gondolkodását és cselekedeteit irányítják. Ezek építik fel az ember hiedelemrendszerét.
A kognitív viselkedésterápia egy időhatáros, struktúrált, tudományosan igazolt módszer, amely magában foglal pszichoedukációt is. A kognitív terápiás konzultáció cél-és problémaorientált folyamat, a jelenre és a jövőre fókuszál, azonban a múlt ismerete is fontos. A konzultáció során sor kerül a kognitív esetkonceptualizálásra, a negatív automatikus gondolatok azonosítására, a diszfunkcionális hiedelmek és attitűdök, sémák feltárására.
Váljon önmaga terapeutájává!
A kognitív terápia egyik legfontosabb célja, hogy megtanítsa azokat a készségeket, amelyek segítségével önmaga terapeutájává válhat. Megtanulhatja, hogy saját maga is felismerje és átértékelje negatív gondolatait, irreális attitűdjeit és viselkedéseit.
A kognitív terápiák második hullámához tartozó sématerápiát Jeffrey E. Young dolgozta ki, és ezzel egy új, integratív pszichoterápiát teremtett. A sématerápia kognitív viselkedésterápiás, kötődési, a gestalt, a tárgykapcsolati, a konstruktivista és a pszichoanalitikus iskolák elemeit foglalja egybe egy terápiás modellbe.
A hagyományos kognitív viselkedésterápiát azzal egészítette ki, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett a pszichológiai problémák gyermek- és serdülőkori eredetének feltárására, emotív technikákra, a terapeuta-páciens kapcsolatra és a maladaptív megküzdési stílusokra.
Young elméletében a krónikus, kiterjedt lelki problémákat a korai maladaptív sémák jelenlétével magyarázza. Definíciója szerint a korai maladaptív sémák olyan mintázatok, melyek emlékekből, érzelmekből, kogníciókból és testi érzésekből állnak, és az egyénre magára és másokkal való kapcsolataira vonatkoznak. A sématerápia segít a páciensnek és a terapeutának megérteni és rendszerbe foglalni a maladaptív sémák okozta visszatérő magatartási mintázatokat. A terapeuta a pácienssel szövetségben dolgozik a sémák ellen, kognitív, affektív, viselkedéses és interperszonális technikákat alkalmazva.
Miért szeretem és találom hatékonynak a sématerápiát?
Azzal kezdeném, hogy mi is az a SÉMA?
A séma egy átfogó belső „téma”, egy olyan mélyen gyökerező gondolkodási és érzelmi minta, amely gyermekkorban vagy serdülőkorban alakul ki, és meghatározza, hogyan látjuk önmagunkat és a világot.
Hogyan jönnek létre ezek a minták?
A sémák velünk született temperamentumunk és a környezetünk kölcsönhatásából születnek. Míg a temperamentum az az öröklött, „előrehuzalozott” neurobiológiai alap, amivel a világra reagálunk, addig a sémák tartalmát a meg nem kapott figyelem és gondoskodás írja meg.
A kielégítetlen gyerekkori szükségletek arra utalnak, hogy a gyermek gondozói és a környezete mennyire volt képes az alapvető érzelmi szükségleteket a gyermek számára biztosítani.
Nézzük meg, hogy mik azok az alapvető érzelmi szükségletek?
A fejlődéslélektan szerint minden gyermeknek szüksége van az alábbiakra a lelki egészséghez:
Biztonságos kötődés: Stabilitás, elfogadás és a valahová tartozás érzése.
Autonómia és kompetencia: Az érzés, hogy képes vagyok önállóan megoldani a koromnak megfelelő feladatokat.
Egészséges határok: Az önkontroll és a keretek megtanulása.
Az érzelmek és igények szabad kifejezése.
Spontaneitás és játék: Az önkifejezés szabadsága és az élet élvezete.
Ha ezek a szükségletek tartósan sérülnek (túl kevés vagy néha épp a túl sok kényeztetés miatt), úgynevezett maladaptív (önsorsrontó) sémák alakulnak ki.
A sématerápia segít rámutatni, hogy mi az, ami újra és újra aktiválódik az életünk során.
Ez azért fontos, mert a séma által vezérelt reakcióink nem igazán felelnek meg a jelenlegi élethelyzetek követelményeinek. Értem ezalatt, hogy egy maladaptív séma:
• önsorsrontó
• korai életkorban átélt ártalmas tapasztalatokon alapul (pl. kritika, elhanyagolás, érvénytelenítés, visszaélés, túlzott védelem);
• befolyásolja a jelenlegi életünket úgy, hogy megismételjük ezeket az ártalmas helyzeteket (például újra és újra egészségtelen érzelmi kapcsolatba ragadhatunk);
• arra késztet bennünket, hogy öndestruktív módon rugalmatlanná váljunk azokban a helyzetekben, amelyek a gyermekkori ártalmas helyzetekhez hasonlatosak
• megnehezíti számunkra, hogy a felnőttkor számos fontos helyzetében sikeresen teljesítsünk.
Miért ez a kedvenc módszerem, és miért hálásak érte a kliensek?
A sématerápia ereje abban rejlik, hogy láthatóvá teszi a láthatatlant. Segít felismerni azokat a belső „szkripteket”, amelyek újra és újra aktiválódnak a jelenben, de már nem szolgálnak minket.
A kliensek azért szeretik, mert rendszert visz a belső káoszba. Megértik, hogy a jelenlegi kudarcaik (például egy mérgező kapcsolat vagy az állandó önkritika) nem jellemhibák, hanem gyermekkori túlélési stratégiák maradványai.
Szakemberként azért találom rendkívül hatékonynak, mert:
Nemcsak a tünetet kezeli: A probléma gyökeréig, a gyermekkori élményekig ás le.
Érzelmi átdolgozást kínál:Olyan élményalapú technikákat használunk, mint az imagináció vagy a székekkel végzett munka, amelyek segítségével nemcsak racionálisan értjük meg a problémát, hanem érzelmi szinten is megtapasztaljuk a változást.”
Rugalmassá tesz: Megtanít minket arra, hogy a régi, merev reakcióink helyett felnőtt, tudatos válaszokat adjunk az élet kihívásaira.
A sématerápia nemcsak egy módszer, hanem egy út, amelyen visszaszerezhetjük a szabadságunkat a múltunk árnyékaitól.
OH-kártya
Az OH – kártyákat egy festőművész Ely Raman rajzolta meg. A humanisztikus pszichológusok fantáziát láttak benne, így szavakat társítottak a képekhez. A képek és a szavak mint 7700 kombinációt hoztak létre, melyet elkezdtek terápiás céllal használni.
A képek és a szavak erős hívó jelleggel bírnak, amely a tudattalan tartalmakat a felszínre hozhatja. A folyamatot segíti a képzett segítő célzott kérdései. A kártyák segítséget nyújtanak abban, hogy az érzelmek megfogalmazásával, a problémák feltárásával, megbeszélésével a kliens közelebb kerüljön önmaga megértéséhez. Hiszen ahogy a kihívás, úgy a megoldás is bennünk van. Németországban és már hazánkban is nagy sikerrel alkalmazzák a kártyákat pszichoterápiában, csoportterápiákban, pedagógiában, tréningeken.
Mire találhatsz választ a Kártya segítségével? Száznál is több gyakorlat áll a rendelkezésünkre, amivel közelebb kerülhetsz magadhoz, a megoldásodhoz.
Csak pár példa: – szülői minták – (pár) kapcsolati dinamikák – viselkedés adott szituációban – erőforrások feltárása – sikeresség – várakozásaim és félelmeim – keresem magam – belső egyensúlyom – döntéshozás elősegítése – a tudattalanban rejlő aktuális kihívások feltárása – férfinak és nőnek lenni
Önismeret a művészetterápia eszközeivel
Van, amit nem lehet szavakba önteni. Ott van bennünk, érezzük, nyom, feszít…egy rajzban, montázsban viszont jól megjeleníthetőek az érzések és a tudattalan tartalmak. „A szimbólum képi természetű, elvont, sűrített és bonyolult jelentéstartalmat hordozó jelzés, amelynek tudatos elemzése felbontása nehéz, a tudattalan közlési tendenciák kifejezésére viszont különösen alkalmas.”
Imagináció alkalmazása művészetterápiával: Az imaginatív technikában relaxált állapotban képeket és/vagy szimbólumokat hívunk be, strukturált, tematikus módon. Az imagináció során belső képeket alkotunk, ezzel a pszichés energia kép formájában jelenik meg. A bennünk megjelent képeket azután papírra vetjük, így tudatosítva magunkban az élményt. Az alkotás felszabadít, örömmel tölt el és segít feldolgozni a lelki tartalmakat. Rajztudás nem szükséges.
